Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény - Létavértes

Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény bemutatása

A műemléki környezethez tartozó múzeumépület összesen 320 m² alapterületű. Ennek közel kétharmadát a kiállítótermek foglalják el, egyharmadában pedig fogadótér, műtárgyraktár, kiszolgáló-, és munkahelyiségek találhatók. A múzeumépülethez egy 2400 m²-es múzeumudvar is tartozik, melyet az egyház a fenti pályázat támogatásából egyrészt parkolóvá, másrészt parkká alakított. A múzeumpark kiváló helyszíne a kültéri múzeumi rendezvényeknek.

Állandó kiállítások:
- A KÁRPÁT-MEDENCE NÉPI KERÁMIAMŰVÉSZETE:
Állandó kerámia-kiállításunk a hagyományos népi fazekasság legszebb termékeit mutatja be. A kiállítás területi tematikájú: minden tárlóban egy-egy fazekasközpont anyaga látható. Különösen értékesek a Kalotaszeget is ellátó zilahi és tordai központok edényei. Reprezentatív darabjai láthatók az észak-erdélyi és a székely kerámiának, valamint a barcasági szász és a bánffyhunyadi magyar kályhásmesterségnek is. Az Alföldről páratlan együttesként került bemutatásra egy mezőcsáti butella-csoport, de kvalitásos tárgyak képviselik a hódmezővásárhelyi, a mezőtúri, és a tiszafüredi kerámiaművészetet is. A kiállításban felföldi (gyöngyösi-pásztói, sárospataki) és dunántúli (sárközi, mohácsi) kerámia is szerepel.

- KALOTASZEGI TISZTASZOBA:
A kalotaszegi tisztaszobai enteriőr a 19-20. századforduló hagyományos felszegi lakáskultúráját mutatja be. A kalotaszegi tisztaszobát sarokra rendezték. Az asztalszög a szoba tiszteletben tartott, legtekintélyesebb része volt. Kultikus cselekményeknek, közös étkezéseknek adott helyet. Nagy becsben tartották, rendjére különösen ügyeltek. Néhol a sarkon függött a – vallásos könyvek és az orvosság őrzésére szolgáló – téka, vagy ide kerültek a nemzeti hősökről, főként Kossuth Lajosról és a szabadságharc szereplőiről készült olajnyomatok. Általában itt kaptak helyet a családi fényképek is. A sarokpad fölött függött a bokályokkal, tálakkal megrakott tálasfogas. A falat keménycserép dísztányérsorok díszítették. A sarokra állították a magas étkező asztalt is. A bejárattal szembeni padon volt a házigazda, a megbecsült vendég és általában a férfiak helye.

- A VÉRTESI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET ÉLETE ÉS MÚLTJA:
A református egyház műkincsei nemzeti kulturális örökségünk szerves részét képezik. Kiállításunk tárgyai közül különösen értékesek az úrvacsora kiszolgálásakor használt ötvös edények, a borospoharak, kelyhek, kannák és kenyérosztó tányérok, valamint a keresztelő kancsók és tálak. A református templomok berendezéséhez hozzátartoznak az úrasztali terítők is, melyek közül kiállításunkban több, úri hímzéssel díszített XVIII. századi patyolatkendő szerepel. A kiállítás nemcsak a vértesi gyülekezet tárgyi örökségét, de vallásos hagyományait is bemutatja. Ismerteti az egyház szakrális tereit, Istentiszteleti rendjét, ünnepeit és intézményeit.

Állandó kiállításaink mellett folyamatos időszaki kiállításokkal is várjuk látogatóinkat.